Yume.

Másodikon voltunk, infora vártunk. Tanári előtt valamiért elkezdtünk csoportosan ugrálni lányok. Majd leültünk 5-en, mikor R és Gigi elmentek, Kővel és Emmel maradtam. De láttam onnan föntről, hogy a G. Dóri átmegy az aulán, beszélni Harival. Mert előtte mellettünk jött ki. A szürke-fekete-fehér pulcsiját viselte. Le akartam menni az emeletről, de megakadályozott egy diavetítő. Tiszta fehérség volt, falba kapaszkodtam, hogy ne essek le a lépcsőn, mert az hirtelen ott termett, és a fényen keresztül tudtam belépni. Amint leértem, hirtelen a nappalinkban találtam magam. Láttam kimenni Harit. Utána nyitottam, erre egy eltorzult ősember fejjel nézett rám. Ilyen bozontos, hosszú hajjal, mint Samu, az ősember.X"D A haja úgy állt, mint a japánoknak. Vele találtam magam szembe, mindketten sikítottunk. Pontosabban én sikítottam, ő ordított. Tettettem, hogy meglepődtem. Mondta, hogy ne merjek utána menni. Azért is utánamentem. Halálfélelmem volt, de mentem. Amint a ház sarkára értem, hirtelen megvilágosodott minden, (suliban délelőtt, nappaliban már este volt), és láttam, ahogy beér a kertbe, és elsuhan az almafához. Mint egy vámpír, teljesen. Féltem. Remegett a lábam. Egyszer csak mögöttem termett, megfordított, megfogta két karomat, és a magasba emelt. Nem emlékszem pontosan mit mondott, de valami ilyesmit: " Nagyon nem örülök, hogy utánam jöttél, és jobb lenne ha nem próbálkoznál barátkozni velem, mint 2 évvel ezelőtt. Különben véged lesz. "
Itt riadtam föl. Ez most mi volt?
Lehet hogy túl sok New Moont olvastam, és túl sokat fanatizáltam a Sadie tagjait. OwO
Mindenesetre érdekes. Még most is ahogy vissza gondolok az arcára... félelmetes.