Memories | régi blogomból |

Nyáron volt egy blogom. Szeptemberre is átnyúlt. De már kénytelek vagyok nem írni. Hisz megtalálták. Szal lehet h azt törlöm, de előtte kiírom a Zolibás részeket.
Muszáj vagyok. Bocs.

2009.09.14. 19:37
... És akárhányszor elmegy mellettem a volt matektanárom, nem néz rám, és kerüli a tekintetem. a legjobb h nemtom h miért...mit ártottam én neki? igen, most jönne a szokásos duma, h nem érdekel, gondoljon amit akar nekem aztán tök mind1 de nem, nem fog jönni! igenis érdekel, h mi baja van velem. Aztán tegnap előtt vagyis...pénteken elmentem hozzá, és azt mondta h vki bejelntkezett kb. július végén msnre aki nagyon úgy adta be a dolgot mintha én lennék...azthiszem hiába győzködném h NEM ÉN VOLTAM!, nem hinne nekem, nem olyannak ismerem aki könnyen megváltoztatja a véleményét, és igen, most jön a duma, nem érdekel! gondolja azt h énvoltam...meg volt még eg yoan is kb májusban asszem h vki küldött neki e-mail-t az én nevemről, mondta ő, és most is rákérdeztem, mer akkro hagytam annyiban a dolgot, és most azt mondta h vmi lélekvándorlásos cucc.

2009.09.21. 19:14
Miért van az h mindenért én vagyok a hibás? Miért van az, h mindenki tőlem fordul el? Miért van az, h én csak egy pótlék vagyok? Egyáltalán...Miért élek én?
Nem tudom, h kezdjek hozzá...egyáltalán van mihez? szar napom volt ma... amit csak tetőzött az, h 3. óra előtt álltunk kinn a folyósón egyik barátnőmmel, majd jön le a 2-ról a régi matektanárom. (mi az elsőn voltunk) Látja, h ottvagyunk, de direkt kerüli a tekintetem. Egyszerűen...elnéz mellettem. Miért? Tudom, h ez csak egy parányi kis ügy, és senkit nem érdekel igazán h mi van egyik tanárjával, de engem sajnos igen...utálom, ha valaki elnéz mellettem. És levegőnek néz. Mostanában nagyon nem tudok kiigazodni rajta. Egyszerűen rideg velem. Bár tudnám h mér... aztán óra után (azt hittem megdöglök az unalomtól) münk a föciteremhez, és leülünk a földre, a szokásos helyünkre. Az én "helyem" pont úgy van, h majdnem sarok, és így látom ahonnan ő kijön, mert neki meg a szembenlévő teremben, a sarokban volt órája. Mintha haragudna rám...úgy néz rám. Lehet, h az egészet csak beképzelem, de nem hinném. Olyan szar érzés...

2009.09.22. 15:32
...annyit leszámítva, h már egyáltalán nem tok kiigazodni a votl matektanáromon!!!! Ha találkozunk, kerüli a tekintetem, ha meg nem látom,h néz, akkor meg néz... Nem értem...Ma is infó volt a 3. óránk, nekünk Ildikó bácsival xD , másik csoportnak meg vele. Az előző óránk ofi volt, és az Anna akart vmit intézkedni, h nem igazságos ahogy a töritanár cbánik velünk, pölö ha hintázol, egy nyakleves, ha nyujtúzkodsz, sumákolsz, 50 vagy 75 fekvő...úgyh mi is lementünk 3-an, Dorkával és Ágival, és amikro a nyiri előtt voltunk, vmiért fölnéztem a másodikra, kb. a hátam mögé. Na kivel találkozott a pillantásom? Persze h Zolibáéval... aztán meg mikor sietünk föl órára, mert már becsöngettek xD akkor meg münk arra, mert ők a mellettünk lévő teremben vannak, és egyszerűen elnéz mellettem. Na rajta igazodjatok ki...ehh mert én nem tok xD

2009.09.23. 18:26
Ma meg első rajzszakkör órában azért nem mentem, mert: 1: nem volt kedvem rajzolniXD 2: Dorkával depiztünk egymásnak...mindketten reménytelenül belezúgtunk valakikbe, nekem talán mégis több esélyem van, mint neki...a részleteket inkább nem említemXD a lényeg h ő már kezdi feladni, de én NEM! tom, h nincs sok esélyem,. de bennem is megvan az, ami a többiekben...akkor meg mértne lehetne esélyem? egyre jobban belebetegszem ebbe a szerelembe...állandóan csak ő jár a fejemben, holoptt om h "kicsit" idősebb meg minden...de szeretem...nemtom mér, de azt érzem, h az sem érdekelne, ha kihasználna, csak érezzem, érinthessem... mikor elmondtam ezt Dorkának, meglepő, de ő is ezt mondta. Mindent megtennénk értük. Csak ők nem értünk...Miért van ez? :'(

2009.09.25. 19:06
Kezdek egyre jobban szeretni valakit...aki számomra tiltott gyümölcs :S De nem tehetek róla, imádom, és kész! A részleteket inkább nem mondanám el, h ki az, me így is már elegen megtalálták az oldalt, és akit szeretek, 90 %-ig biztos vagyok benne, h ő is köztük van. Úgyh erről ennyit...
Néha olyan szarul érzem magam...MIATTA. Olyan jó lenne érezni, csókolni, a karjában lenni, sötöbö...de ez lehetetlen...pedig olyan közel vagyunk egymáshoz...de mégsem...:S azthiszem legjobb lesz beletörődnöm ebbe az egész helyzetbe...úgysem lesz az enyém...de azér reménykedni csak szabad, nem?
---
kiderült h mégsem votl a látogatók között xD Kösz, Kristóf

2009.09.26. 15:08
...pedig...tegnap este éreztem h vmi történtv olna, úgy éreztem h muszáj ottlennem. Lehet h ez így idiótán hangzik, de olyan vágyat éreztem, h ottlegyek, mint még sosem. És azt hiszem, VELE kapcsolatos. Beszökni meg nem tuttunk volna, úgyh lefújva...szal várhatok még 1 évet pff...
Ui.: Gólyabálról votl szó, ed az eleje fölösleges xD

2009.09.28. 19:16
Ma jövünk nyelvtanról, a kövi óránk föci, úgyszintén az elsőn van, mint a nyelvtan. A többiek után nézek, míg a Dorkáékat várom, és közbe meglátom őt. Mintha valakire várna, de egyáltalán nem tűnt zavartnak. Mikor végre Dorkáék is kiérnek a teremből, első útjuk a klotyó felé visz. xD Én is velük megyek, a mi sulinkban csoportos a wc-re járás, mindenki a barátnőjével együtt jár. xD Szal mielőtt épp bemennénk, vetek rá még egy uccsó pillantást, látom, hogy elindult fölfelé a lépcsőm, de engem néz. Hosszasan, és rendíthetetlenül, és látom, hogy valami nincs rendben. Azt hiszem, hogy engem várt...már többször éreztem úgy, hogy beszélni akar velem, de vhogy mindig úgy jött össze, h én mindig menekülőre fogom a dolgot, ha nem is szándékosan. xD Lehet h többet kellene egyedül lennem? És akkor végre tudnánk beszélni? Barátnőm szerint elég akkor egyedül lennem, amikor észreveszem h néz. Lehet h megfogadom a tanácsát. Szerinte ha arra megyek, akkor elhívott volna, és nem csak dumálás lett volna, hanem csók is :P Valamint...kiderítettem, h hol mikro vannak órái hétfőnként :P egyedül a hétfő 1. ás 8.-tól fölfelé lévő óráit nemtom...mert az elsőre én is úgy futottam be, mert röpin voltam, és scak 7 órám...wááá megőrülök érte...

Asszem ennyi volt. Ennyit találtam róla. Hihetetlen h bírtam tartani magam a titkomhoz picit, és nem tárulkoztam ki annyira, mint most. Nem tudom h bírtam ki nélküle. Mostmár ez lehetetlen. Mostmár téyleg állandóan ő jár a fejemben! És nem tudom onnan kiverni... ami egyrészt jó, de másrészt viszont nagyon szar érzés...
Ui.: bocsi az esetleges helyesírási hibákért, nem javítottam ki az összeset amit kimásoltam, de igyexem normálisan írni.