Továbbköltöttem azt a két kis sort. :)
Vívódás
Tudom, hogy szeretsz,
Kimutatni mégse mered,
Mindig elnézel mellettem,
Míg én el-elkapom fejem.
Hiába próbálod leplezni,
Hiába próbálsz elfelejteni,
Csak magad kínzod ezzel,
Hisz nem tudsz ellenállni neki.
Mikor térsz már észhez,
És ismered be,
Nem vagyok múló emlék,
Kit csak úgy elfelejthetsz?
Két út között vívódsz,
Rólam megfeledkezve,
Tudom milyen kínos,
De csak te tehetsz ellene.
Hogy tetszik? Tudom, van még mit fejlődnöm... de szerintem kezdetlegessége ellenére egész jó lett! Nem tudom, hogy fogom e tovább írni, szerintem igen.
2009. december 20., vasárnap
Vívódás
Bejegyezte: Kelly dátum: 14:13
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése