,,Nem az az igazi kín, amikor könnyektől el vagy ázva, hanem mikor belül sírsz és mégis mosolyogsz."
Csak mert tetszik.
~~
Patakenés, versenyre bapakolás, készülődés, semmi extra.
Pepo is kinn volt Gyémántnál, mondta h inkább nekem adná a 10 ezret, ha minden nap lovagolnám a lovát, és ellátnám. Szeretem csinálni, imádom a lovat is, valszeg elvállalom.
Mózit legközelebb vezetem.
És lehet kéne szereznem licenszet. 4-en hitték már h versenyben lovagolok... végülis vonz. Csak hát...nem tudom.
3 feltétel kell csak:
1. jól startolj
2. engedd hosszúszáron
3.jól taktikázz
Ebből 2 kipipálva, mikor életemben először startoltam, rögtön ráéreztem. Hosszúszár? Mózi utálja a rövidet, már hozzászoktam. Taktika... pályán már kellett cselezgetnem ezt-azt... rá kell érezni. Mást nem tudok mondani.
Jó lenne. De nem akarok megfelelni s e n k i n e k.
Itt pedig muszáj. Nem akarom h azért utáljanak, mert mikor le akartak fizetni, nem fogadtam el. Pocsék világ a lóversenyzés.
De ki akarom próbálni...
2010. június 20., vasárnap
Bejegyezte: Kelly dátum: 14:09
Címkék: Gyémánt, megfelelés, Mózi, őszinteség, verseny
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése