Nem kerülöm,és nem is keresem,
Csak kibírom azt hogy ne találkozz velem.
Átnézel rajtam, mint az üvegen,
Átnézel rajtam és vérzik a szívem.
Egyszer szeretném megkérdezni már,
Nem fáj az, hogy nekem fáj?
Hari... ha te ezt értenéd... A röpi felemésztette szinte minden időmet, nem volt időm rád gondolni. Kellemes volt. De ennek az egésznek vége. Most jön a rémálom? Zakuro... továbbra is küzdeni fogok. Muszáj lesz.
118. bejegyzés volt a röpimeccs... megint 18. Ez már nem lehet véletlen!
Lenyugodtam. Végülis...győztesek vagyunk. 2-t megnyertünk, 2-t nem. Első alkalommal még megteszi. Másodikon már győzni fogunk! Tenni fogok érte...
"Hiszem, hogy úgy lesz."
2010. február 27., szombat
...
Bejegyezte: Kelly dátum: 13:55
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése